|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 20 találat | lapozás: 1-20 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sztranyiczki Szilárd 2000. június 26.Jún. 24-én kevesen jöttek el a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ Nagyváradon tartott közgyűlésére. Bodnár András, a Bihar megyei szervezet elnöke megnyitotta a gyűlést, megválasztották az elnökséget: Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Sztranyiczki Szilárd országos ügyvezető elnök, Bodó Géza országos gazdasági alelnök és Bodnár András lett a tagja. Az RMGE tízéves tevékenységéről szóló beszámolót Horváth Géza titkár olvasta fel. Sebestyén Csaba felolvasta azt az együttműködési megállapodást, amelyet az RMGE a magyar szaktárcával kötött Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter júniusi erdélyi látogatásakor. A vidéki gazdakörök a mezőgazdasági munkák miatt nem képviseltették magukat, ezért a tisztújítás elmaradt. A következő közgyűlés dec. 10-én lesz. /Nagy Tibor: Elnapolt tisztújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 26./2002. december 20.Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./2003. március 31.Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2004. szeptember 8.Megfosztották tisztségétől Sztranyiczki Szilárdot, a Kolozs megyei Kataszteri Hivatal igazgatóját. A belügyi és közigazgatási minisztérium hatáskörébe tartozó közhivatal egyesült a telekkönyvi hivatallal, Sztranyiczkit pedig nem erősítették meg tisztségében. Az új intézmény vezetője Leontina Kovács, a Szociáldemokrata Párt tagja. Sztranyiczki Szilárd sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a megyében működő 80 közhivatal közül egynek sincs magyar vezetője. /K. O.: Leváltották a kataszteri hivatal magyar igazgatóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2004. november 17.Sztranyiczki Szilárd leváltása ellen tiltakozók aláírását tartalmazó dokumentumot juttattak el az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez, valamint az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéhez kolozsvári személyek. A Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetői tisztsége egy ideje hagyományosan az RMDSZ-é volt, a megye mintegy 50 közintézménye közül ez volt az egyedüli, amelyet magyar személy vezetett. A hivatal tevékenysége a föld és erdő-visszaszolgáltatás révén számos magyart érintett. Sztranyiczki leváltásnak az RMDSZ szerint politikai háttere volt, a Szociáldemokrata Párt így kívánt bosszút állni az RMDSZ-en azért, hogy az RMDSZ Kolozs megyében a D. A. Szövetséggel kötött egyezséget a helyhatósági választások után. Sztranyiczki szerint az RMDSZ nem tett meg mindent, hogy visszaszerezze a hivatal vezetői tisztségét. /B. T.: Tiltakozás Sztranyiczki Szilárd leváltása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2005. január 13.Politikai egyeztetések tárgya a különböző decentralizált megyei intézmények vezető tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelően kérne a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeiből. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelő módon látnák el ezeket a funkciókat. Több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, jelenleg azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségű vezető, mindössze három főről tudnak, alacsonyabb beosztású vezetői funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni. A kataszteri hivatal volt vezetője, Sztranyiczki Szilárd például kiváló szakember, akit nyilván politikai okokból távolítottak el, jelezte Eckstein-Kovács Péter. A kultúra területén nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezető beosztású szakemberre. /Köllő Katalin: Eckstein-Kovács: Arányosan osszák el a megyei vezető tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./2005. március 30.Koalíciós egyeztetéssel sikerült ismét kinevezni Sztranyiczki Szilárdot, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal élére. Sztranyiczki az előző mandátumban is ezt a vezetői tisztséget töltötte be. A helyhatósági választások után a Szociáldemokrata Párt (SZDP) az RMDSZ-nek a D.A. Szövetséghez való átállása miatt, bosszúból, leváltotta a magyar vezetőt. Az RMDSZ-nek egyelőre ez az egyedüli vezetői tisztsége, amit sikerült kisajtolnia koalíciós partnereiből. /B. T.: Sztranyiczkit visszahelyezték a kataszter élére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2005. július 13.Hanyagul tárolják és kezelik Kolozsváron a törvényszéken a telekkönyveket, ezért nem ritkán ezek eltűnnek. Az állandó forgalomban, az ügyfelek százai közepette bármikor kiemelhet valaki a számtalan fiók egyikéből okiratokat. Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetője elismerte, rengetegen jelzik, hogy a telekkönyvek nincsenek helyükön, nyomuk vész. A hivatal vezetői ezen úgy szeretnének változtatni, hogy a teljes nyilvántartást számítógépbe mentenék át. Amennyiben engedélyt kapnának rá, másfél éven belül elkészülnének a számítógépes nyilvántartással. /Ercsey Ferenc: Káosz a telekkönyvi nyilvántartásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2005. augusztus 27.Augusztus 25-én Kolozsváron a Pata utcai református templomban tanácskozott a hóstáti gazdakör, Makkai József elnök vezetésével, a Palocsay-kert földterületeinek visszaigényléséről tárgyaltak. Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója ismertette a területek visszaigénylését célzó sürgős teendőket. /Barazsuly Emil: Hóstáti tanácskozás a Palocsay-kert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./2005. december 2.Politikai visszarendeződésnek is lehet minősíteni azt, ami a Kolozs Megyei Kataszteri- és Ingatlannyilvántartási Hivatalban az elmúlt napokban történt. A Szociáldemokrata Párt egy bírósági ítélet alapján visszanyerte az intézmény igazgatói tisztségét, és ennek következtében november 29-én leváltották Sztranyiczki Szilárdot, aki a koalíciós megegyezés során foglalta el eddig az igazgatói széket. Sztranyiczki Szilárdot már hatszor nevezték ki és váltották le a kataszteri hivatal igazgatói tisztségéből. /(i): Leváltották Sztranyiczki Szilárdot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2006. január 28.Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamentben is képviselő honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 27-i ülésén azzal vádolta dr. László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta” a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek. Kónya-Hamar Sándor szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. Szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. Kiderült, hogy a papíron létező 93 megyei RMDSZ-szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába. /Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Eckstein-Kovács Péter megállapítása, miszerint nagy az érdektelenség. A Kolozs megyei RMDSZ-ből számos értékes ember kivonult az évek során. A szövetségen belüli tisztségekért való versengés nem létezik. A tisztségviselők többsége saját kicsinyes érdekeit védi. Az MKT-tagok nagy része megszokta, hogy amikor meguntak egy elnököt, beindul a kinyírási gépezet. Ilyesmi készül most éppen László Attila ellen is. Nem ő lenne az első Kolozs megyei RMDSZ-elnök, aki ennek áldozatául esne. /Borbély Tamás: Lincshangulat? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2006. április 5.Megvalósulni látszik a Kolozs megyei RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése: visszahelyezni Sztranyiczki Szilárdot a kataszteri hivatal élére. Alin Tise prefektus elégedetlenségét fejezte ki az intézmény jelenlegi tevékenységével kapcsolatban: a telekkönyvi osztályon végeérhetetlen sorok kígyóznak. /Kiss Olivér: Elégedetlen Tise a kataszteri hivatal tevékenységével. Visszakerül Sztranyiczki Szilárd az intézmény élére? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./2008. április 4.Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint meg kell találni a módját a közös listaindításra az MPP-vel – nem feltétlenül mindenhol Kolozs megyében, így meg tudnák szólítani azt a magyar választóréteget, amely az utolsó választáskor otthon maradt, vagy nem szavazott az RMDSZ-re. „Az RMDSZ semmi esetben sem folytat majd agresszív kampányt”, fejtegette a szenátor. Szerinte sok olyan fiatal került most a listára, aki komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Így Vákár István, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal egykori igazgatója, továbbá Horváth Anna és Fekete Emőke országos szintű tapasztalattal bír, Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány megálmodója és vezetője közösségszervezőként végzett jelentős munkát, Szedilek Lenke a tordai magyar iskola alapításakor szerzett érdemeket. Eckstein szóvá tette, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Egyezkedni kell az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2008. április 25.A Kolozs megyei tanácsosjelöltek rangsorolásán Sztranyiczki Szilárd egyenlő szavazatot kapott Vákár Istvánnal, így sorshúzással dőlt el, ki lesz az első a listán. A szerencse kollégájának kedvezett. Sztranyiczki Szilárd 38 éves ügyvéd, a jogtudományok doktora elmondta, majdnem 20 évet dolgozott a közigazgatásban, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatalnál. Kétszer volt hivatali igazgató, 2004-ben és 2005-ben. Leváltásainak politikai okai voltak, ugyanis annak idején egyetlen magyar intézményigazgató volt a megyében. Pályafutása alatt rengeteget harcolt a földek visszaszolgáltatásáért, az erdőkért, a közbirtokosságokért. Néhány évvel ezelőtt elérte, hogy az unitárius egyháznak jutassanak vissza körülbelül 300 hektár erdőt Erdőfelek községben. Sztranyiczki szerint a döntéshozó testületben nagy szükség van mezőgazdasági szakemberekre. /Kiss Olivér: Sztranyiczki: mezőgazdasági szakembereket a megyei tanácsba! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2008. június 4.Megszületett a Kolozs megyei tanácselnökre és a Kolozs megyei tanács összetételére vonatkozó végleges eredmény: a megyei tanács elnöke a demokrata-liberális párti (PD-L) Alin Tise lesz, aki a szavazatok 37,7 százalékát kapta. Ez összesen 100 975 voksot jelent. A megyei tanács megoszlása: PD-L – 15, PSD és PNL – 7–7, RMDSZ – 5, Nagy-Románia Párt – 2 fő. Tanácsosi mandátumhoz jutott Vákár István, Okos Károly, Sztranyiczky Szilárd, Balázs-Bécsi Attila és Fekete Emőke. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete óvás benyújtását fontolgatja, ugyanis a mandátumok elosztásánál pontatlanságok történtek. Az RMDSZ a korábbiakhoz képest 3 tanácsosi mandátumot veszített. /Öt mandátumot nyert az RMDSZ a Kolozs megyei tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2010. február 27.Bukarestben döntenek a protokollumról?Két téma uralta az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek pénteki, Máté András Levente elnökletével megtartott ülését: a PD-L-vel való együttműködés megyei szinten, illetve a tanügyi helyzet. Beszámolójában László Attila megyei RMDSZ-elnök azt az áldatlan helyzetet ismertette, amely a PD-L–RMDSZ viszonyt jellemzi Kolozs megyében. Hetek óta zajlanak a viták az együtműködési szerződésről, a dekoncentrált állami intézmények vezető tisztségeinek elosztásáról. Megyénk az egyetlen az országban, ahol még nem született írásos megállapodás a két kormánypárt között. A tervezet szerint, ha az etnikai arányt figyelembe veszik, az RMDSZ-nek a tisztségek 16,67%-a járna, ami öt igazgatói, huszonnégy aligazgatói és sok más vezető beosztásban konkrétizálódna. Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke, a 2002-es népszámlálási adatokra hivatkozva ezt az arányt 17,4%-ban állapította meg. Sztranyiczki Szilárd hozzászólásában egy, a protokollum gyakorlatba ültetését felügyelő bizottság felállítását sürgette. Vákár István az RMDSZ országos vezetését nógatná, járjon közbe a patthelyzet megoldásának érdekében. Pálfi Zoltán parlamenti képviselő a hétfői közös frakcióüléstől várja a megoldást. Vitát váltott ki az elnöki beszámoló másik pontja, a tanügyi leépítések helyzete. Az önkormányzatok tulajdonába került iskolák sorsa felett gyakran a tanfelügyelőség a helyi tanács megkerülésével dönt. Az MKT álláspontja, hogy az I–IV. osztályok létszámnormáját a mostani 25 fő helyett csökkentsék 22-re, mert akkor nagyobb a remény arra, hogy a magyar tagozatok minél nagyobb számban megmaradjanak. Elhangzott: az országos stratégiát helyi szinten érvényes megoldásokkal kell kombinálni, a cél nem a felszámolás, hanem a folytonosság biztosítása, ha kell, szórványközpontok kialakításával, vagy a kis létszámú, különböző osztályok összevont működtetésével. Péter Tünde megyei tanfelügyelő-helyettes elmondta: sok településen a szülők a hibásak, amiért nem is próbálják áthidalni a nehézségeket, hanem gondolkodás nélkül román osztályokba íratják át gyermekeiket. Pedig akadnak pozitív példák is, amikor iskolabuszos ingázással vagy – az önkormányzatok által részben átvállalt költségek ellenében – bentlakással tudták megoldani a kritikus helyzetet. Péter Tünde szerint a magyar oktatás több településen is (Szászfenes, Magyarlóna, Vajdakamarás stb.) veszélyben van, mert sokan rövidlátóan és önző módon viszonyulnak a kérdéshez. Októberben az RMDSZ pontos kimutatást fog kérni minden közösség gyermekeiről, hogy a 2011–12-es tanévet ezeknek az adatoknak a birtokában, a helyi igények és lehetőségek szerint tudják megtervezni. A vita egyik következtetése: jobb kommunikációra van szükség az RMDSZ tanügyi megbízottjai és a helyi lakosság, az önkormányzat vezetői között. Többen a küldöttek közül a Kolozs megyei szervezet és az RMDSZ országos vezetősége közti, szerintük kiábrándító szakadékot emlegették. Az MKT elfogadta a Horváth Anna gazdasági alelnök által ismertetett 2009-es költségvetési beszámolót és a 2010-es költségvetési tervet. Fekete Emőke a megyei tanács honlapján megtalálható ifjúsági, kulturális és egyházaknak kiírt pályázatokra hívta fel a figyelmet. Ö. I. B. Forrás: Szabadság (Kolozsvár) 2012. május 3.Újabb szakot akkreditáltak a Sapientia–EMTE-nA tervezett ütemben halad az egyetem új ingatlanának építése Több újdonságról számoltak be a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karán tegnap megrendezett sajtóeseményen. Tonk Márton, a kar dékánja elmondta: a napokban kapták kézhez a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság azon értesítését, amely szerint akkreditálták a kolozsvári karon működő Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakot. Ezzel 16-ra emelkedett a végleges akkreditációval rendelkező karok száma. Azt is megtudtuk: a Tordai úton épülő ingatlan munkálatai a tervezett ütemben haladnak, így nincs akadálya annak, hogy az új székhely 2013 őszén megnyissa kapuit. Elhangzott még az is, hogy május elején nyílt napokat szerveznek a Sapientián, és hogy a Sapientia egykori oktatója, Lupán Ernő alapítványt hoz létre azzal a céllal, hogy tíz hónapon át ösztöndíjat biztosítson az egyetem jogi karán tanuló legjobb tanulmányi eredményt elért jogászhallgatónak. Újabb szak végleges akkreditációjáról döntött a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) esetében. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta: néhány nappal ezelőtt kapták kézhez a kolozsvári karhoz tartozó Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak akkreditációját. – Ezzel 16-ra emelkedett a Sapientián a végleges akkreditációval rendelkező szakok száma. Elképzelhető, hogy idén már mi megrendezhetjük e szak végzőseinek az államvizsgát – magyarázta a dékán. Tonk Márton arról is beszámolt, hogy az egyetemnek a Tordai úton épülő ingatlanának munkálatai a tervezett ütemben haladnak, ezért nem látja akadályát annak, hogy a 4,5 millió összértékű munkálatok a tervezett határidőre, azaz 2013 őszére befejeződjenek. – Idén január közepén néhány hétig állt a munka, mivel a területen XVIII. századi használati tárgyakra bukkantak. A régészeti feltárás február közepén lezárult, így a munkálatok folytatódtak. Idén év végére az épületnek szerkezetkész állapotba kell kerülnie. Jelenleg a pince kivitelezése zajlik. A 2012-ben elvégzendő munkálatok ára 1,5 millió euró, ebből félmilliót már ki is fizettünk – hangsúlyozta a dékán, majd azt is elmondta, hogy 2011-ben a magyar államtól az egyetem finanszírozására kapott összeg újból elérte a 2 milliárd forintot. Repülőgépmakett-kiállítás a nyílt napon A Sapientia–EMTE kolozsvári kara május 3-a és 5-e között, illetve május 12-én nyílt napot szervez. Az eseményre 150–200 középiskolás tanulót és azok tanárait várják nem csak Kolozs, hanem Szilágy, Beszterce-Naszód, Szeben, Fehér, Brassó és Máramaros megyéből is. Tonk Márton dékán elmondta: a más megyéből származó tanulók utazási költségeit a Sapientia fedezi. – Interaktív nyílt napokat szervezünk a középiskolások számára. Az egyetem Déva utcai székhelyén repülőgép- és repülőgép-anyahajó makett kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Ezen kívül előadásokat és társadalomtudományi, természettudományi és filmes workshopot szervezünk a középiskolásoknak. Ösztöndíj a legjobb jogászhallgatónak Lupán Ernő erdélyi magyar jogász, gazdasági és jogi szakíró, egyetemi tanár, aki az utóbbi időben két éven át a Sapientia jogi karának oktatója is volt, a nevét viselő alapítványt hozott létre azért, hogy tíz hónapon át ösztöndíjat biztosítson a Sapientia–EMTE Jogi karán tanuló, legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatónak. – Nagy örömet szerzett nekem az, amikor a Sapientián megalakult a jogi kar. Két tanéven át a polgári jogot adtam elő. Ezt követően merült fel bennem az a gondolat: hogyan támogathatnám a magyar nyelvű jogászképzést? Ezért létrehoztam egy alapítványt, amely havi ösztöndíjat biztosít a Sapientia legjobb jogász hallgatójának. A díj odaítéléséről az alapítvány három tagú igazgatótanácsa – Veress Emőd adjunktus, Sztranyiczki Szilárd társult oktató és Tonk Márton dékán – dönt. Lupán Ernő elmondta: hosszú oktatói pályafutása alatt több száz publikációt halmozott fel; ebből 45 könyv. Az ily módon szerzett honoráriumot az évek során összegyűjtötte, és most ebből hozta létre a 70 ezer lej alaptőkével rendelkező alapítványt. Mivel nincs se családja, se közelebbi rokona, ezért döntött úgy, hogy vagyona egy részét a legjobb tanulmányi eredményt elérő sapientiás joghallgató támogatására áldozza. A havi ösztöndíj értéke 200–300 lej közötti. – Életelvem mindig az volt, hogy ne csak magammal, hanem másokkal is törődjek – összegzett Lupán Ernő. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2012. szeptember 25.Egyeztetés és politikai alku József Attila szerelméértEmlékplakett-avatás a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolájában Kettős esemény helyszíne volt tegnap a kolozsváriak köztudatában évtizedek óta Hallássérültek 2-es számú Iskolájaként élő tanintézmény: megünnepelték azt, hogy az iskola felvehette a magyarországi gyógypedagógus, Kozmutza Flóra nevét, majd a névadó tiszteletére emlékplakettet avattak. A szakképzett iskola gyógypedagógusai Erdély-szerte az egyedüliek, akik magyar hallássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekek oktatásával foglalkoznak. Kiss Csilla, az intézmény újdonsült igazgatójának beszéde után Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, volt RMDSZ-es megyei tanácsos elmondta: hosszú egyeztetés és politikai alkukötés szükségeltetett ahhoz, hogy a hivatalosságok beleegyezzenek a névadásba. Kovács Árpád római katolikus plébános igeolvasása és áldása után előadások hangzottak el a hallássérültek több mint százéves kolozsvári oktatásáról, az iskola múltjáról és Kozmutza Flóra munkásságáról. Szabadság (Kolozsvár) 2014. február 25.Kilátástalannak tűnik a volt Palocsay-kert visszaszolgáltatásaMa a per újabb tárgyalására kerül sor, szerdán gyűlést tartanak Körülbelül két év után készült el a bíróság által a Palocsay-kert visszaszolgáltatása ügyében kért szakértői véleményezés, és ez sajnos lesújtó megállapítást tartalmaz: a Feleki-tető közelében levő, rendkívül értékes, jelenleg a kutatóállomás által használt telkek állami köztulajdonban vannak. Sztranyiczki Szilárd, a hóstátiak érdekeit védő ügyvéd kifogásokat fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban, amelyeket a per mai tárgyalásán ismertet. A szakember elmondása szerint sajnos egyáltalán nem pozitívak a kilátások, ugyanis a hatalmas földterületeknek az állam köztulajdonából magántulajdonba történő visszahelyezését szintén törvény által lehet csak elérni, erre pedig halvány a remény. – Ördögi körről beszélhetünk. Azt próbáljuk bebizonyítani, hogy akkora hatalmas telek nem feltétlenül szükséges a kertészeti kísérleti kutatóállomás által végzett szaktevékenység számára – érvelt a hóstátiak jogi képviselője. Szabadság (Kolozsvár), 2015. május 4.Akadozik a restitúció Romániában a Mikó-perben született ítélet utánA közalkalmazottak már akkor is félnek visszaszolgáltatni az ingatlanokat, ha az minden jogászi érv szerint törvényes lenne, vélik a szakemberek. A lozsváron ügyvédek részvételével megszervezett restitúció kerekasztal-beszélgetés legfontosabb következtetései: - a Mikó-ügyben hozott ítélet után a tulajdonjogok visszaállítása akadozik: a közalkalmazottak nem merik adminisztratív úton visszaadni az ingatlanokat - ugyanakkor a bíróságok a restitúciós ügyeket gyakran mondvacsinált kifogásokkal utasítják el - a rendszerváltás utáni időszak jogalkotási ellentmondásai miatt 2,5 millió per folyik Romániában restitúciós ügyek miatt - a 2013-as restitúciós törvényben megfogalmazott szoros határidőket az intézmények nem fogják tudni tartani - a visszaszolgáltatott ingatlanokat megkapó intézmények, szervezetek, egyházak és magánszemélyeknek rendszerint tájékozatlanok azok menedzselését illetően Sztranyicki: 2,5 millió per van jelenleg folyamatban restitúciós ügyekben Restitúció tegnap - és holnap? címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos romániai jogszabályi háttérről és joggyakorlatról. A beszélgetés résztvevői: Bányai József ügyvéd (Kolozsvár), Somai László József ügyvéd (Kolozsvár), Bonyhai Eleonóra ügyvéd (Nagybánya), illetve Dr. Sztranyiczki Szilárd, ügyvéd, egyetemi adjunktus. Moderátor: Dr. Kokoly Zsolt, a Sapientia EMTE Jogtudományi Főtanszékének oktatója. A rendezvényre a Sapientia EMTE Erdélyi Magyar Tudományegyetem Magánjogi és Összehasonlító Jogi Intézete, az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztálya, illetve a Erdélyi Magyar Jogászok Társasága (EMJT) közös szervezésében kerül sor. Sztranyicki Szilárd ügyvéd, a Sapientia egyetemi adjunktusa a földterületek visszaszolgáltatása kapcsán elmondta, hogy Romániában nagyon nehézkes, és messze van a folyamat vége. Sztranyicki a beszélgetés során kiemelte, hogy a restitúciós folyamatban használt megoldások sem voltak a legszerencsésebbek, mint ahogy az első földtörvény is mutatta. Az ugyanis értékelése szerint egy teljesen hibás koncepción alapult, mert lehetőséget adott arra, hogy ne a régi tulajdonosok földterületét mérjék vissza, hanem akár valaki másnak a birtokát is, ami rengeteg pert eredményezett. Sztranyicki úgy véli, hogy leginkább a jogalkotó bizonytalanságaiban kell keresni ennek az okát. A forradalom után hozott első földterületekre vonatkozó restitúciós törvény ugyanakkor azt is lehetővé tette, hogy olyanok is kapjanak földet, akiknek sohasem volt (pl. akik a kollektívben dolgoztak, mérnökök, a polgármesteri hivatalok dolgozói), és ezeknek az egykori tulajdonosok birtokrészeiből osztogattak. Ráadásul a visszaadható területet 10 hektár mezőgazdasági területben és 1 hektár erdőben maximalizálták. Sztranyicki az 1996-os kormányváltást emelte ki, mint fordulópontot: ekkor a 160/1997-es törvénnyel amellett, hogy a fent megállapított maximalizált értékeket megnövelték (mezőgazdasági területek esetében 50, erdők esetében 30 hektárra), lehetőséget adtak arra is, hogy a jogi személyek is – így a közbirtokosságok – kérjék a területeik visszaszolgáltatását. 2000-ben újabb visszaszolgáltatási törvényt fogadtak el, ahol tételesen kimondják azt, hogy teljes visszaszolgáltatásra van szükség, azonban az addig megvalósult visszaszolgáltatások már változatlanul megmaradtak. A 2013-as törvényben (165/2013) kimondják a természetbeni visszaszolgáltatás elsőbbségét, amelynek értelmében minden közigazgatási egység el kell készítse a saját nyilvántartását, amellyel azonosítja a vissza nem adott területeket. Ez azért volt visszás, mert ahány község, annyiféle módszer alakult ki. Sztranyicki felhívta a figyelmet arra a tényre, ami sokszor elhangzott az előadás során: a Mikó-ügyben hozott ítélet után a tulajdonjogok visszaállítása akadozik. Ez azért veszélyes, mert – annak ellenére, hogy mindenki tudta, hogy történhettek visszaélések is -, ez a teljes restitúciós folyamatra hatással van: láthatóan lelassult. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a közalkalmazottak már akkor is félnek visszaszolgáltatni az ingatlanokat, ha az minden jogászi észérv szerint törvényes lenne, mert attól félnek, hogy emiatt börtönbe kerülhetnek - így adminisztratív úton akadályozott a visszaszolgáltatás. Sztranyicki szerint az is problémás, hogy szerinte a visszaszolgáltatott tulajdonra vonatkozó jogcímeket a bíróságok mondvacsinált okokra hivatkozva semmisítették meg, és negatív hozzáállást tanúsítanak ezekkel az ügyekkel szemben. Sztranyicki kiemelte, hogy ez a jelenség – helyi szinten hangsúlyosabban -, befolyásolja a restitúciós folyamatot. Ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy mindenkinek a saját szintjén kell megvívnia a harcot, hogy folytatódhasson a restitúciós folyamat. Somai László József kolozsvári ügyvéd szerint a restitúcióra vonatkozó döntések Romániában nem a belpolitikai akarat nyomán születtek, hanem külföldi nyomásra. Éppen ezért születtek olyan jogszabályok, amelyek az ingatlanok esetében lehetővé tették, hogy eladják azokat az állami fenntartók. Somai kiemelte, hogy sokkal nagyobb esély van olyan nagy és összefüggő tulajdonok visszaigénylésének a sikerére – amiket rendszerint egyházak vagy arisztokrata családok birtokoltak -, mint a kisebb parcellák visszaadására, mert rendszerint ezeket a vagyonokat nem darabolták fel, nem adták el. Somai elmondta, hogy az ingatlanok visszaszolgáltatása 2001 után indult meg, azonban kezdetben csak azok kapták vissza a tulajdonukat, akik bérlőként éltek saját egykori tulajdonukban, és csak azt a helyiséget kapták vissza, ahol éltek. Szerinte a 2013-as restitúciós törvényben megfogalmazott szoros határidőket az állami intézmények nem fogják tudni tartani, ezért az a legvalószínűbb, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően sürgősségi kormányrendelettel meg fogják hosszabbítani a kiszabott határidőt. Somai szerint a visszaszolgálási bizottság érezhetően az egyházak ellen dolgozik, néha olyan jellegű kifogásokat fogalmaznak meg, amelyeket hihetetlennek értékelt. Erre példaként azt hozta fel, hogy egyik perében nem akarták elismerni, hogy az Erdélyi Unitárius Egyház azonos az egykori Magyarországi Unitárius Egyházzal. Bányai József kolozsvári ügyvéd is arra panaszkodott, hogy a restitúciós ügyek kapcsán ügyvédként sokszor tapasztalt a tárgyalótermekben negatív hozzáállást a bíróság részéről, valamint arra is, hogy gyakran születnek ellentmondó bírósági döntések is, amikre szerinte maga a jogalkotó is sok lehetőséget adott. Korábban bányai álláspontjáról itt írtunk: Bányai József: akár le is állíthatják a romániai restitúciós folyamatot? Bonyhai: a gyergyószárhegyi és a marosvécsi kastélyok visszaadása szerencsés eset Bonyhai Eleonóra nagyváradi ügyvéd az egykori erdélyi arisztokrácia tulajdonának a visszaszolgáltatása kapcsán úgy értékelte, hogy a 2006 és 2009 közötti időszak volt a legeredményesebb. Két sikeres ügyet emelt ki előadásában: a gyergyószárhegyi és a marosvécsi kastélyok visszaadását az egykori tulajdonosainak. Elmondta, hogy ezek az esetek annak ellenére szerencsésnek számítanak, hogy az ingatlanok visszaadáskor siralmas állapotban voltak - mert legalább létező ingatlanokról volt szó, amelyek tető alatt voltak. Bonyhai elmondta, hogy az így visszaszolgáltatott ingatlanok nagy része műemléknek számít, ami körülményessé teszi a felújításukat, és a legtöbb családnak nincs is pénze arra, hogy magánvagyonából finanszírozza. Bonyhai elmondta, hogy a műemlékekre vonatkozó rendelkezések szerint azok eladása esetén az államnak elővásárlási joga van, és a tulajdonosokat karbantartási, állagmegőrzési, konszolidálási, restaurálási és értékmegőrzési kötelezettségeik vannak. A gyergyószárhegyi kastélynak a tulajdonosok közötti vita miatti bezárása kapcsán Bonyhai felvetette a kérdést, hogy egy A kategóriájú, regionálisan kulturális, turisztikai stb. jelentőséggel bíró ingatlan bezárása mennyire problémás, tekintve, hogy emiatt a környék turisztikai vonzereje is csökkenhet. Azonban Bonyhai azt is kiemelte, hogy azokban az államokban, ahol van nyitvatartási kötelezettség, ott az állam megfelelő mértékben támogatja a tulajdonosokat, és lehetőséget biztosít nekik a működtetésre. Bonyhai kiemelte, hogy a legújabb rendelkezések szerint Romániában is van lehetőség támogatást kérni az ilyen jellegű felújításokra. Bonyhai egy másik problémáról is beszélt: az ingatlanokat megkapó intézményeknek, szervezeteknek, egyházaknak és magánszemélyeknek a tájékozatlanságát arra vonatkozólag, hogy hogyan kellene ezeket menedzselniük. Itt elmesélte, hogy a teológia tanszéken például javasolták már, hogy készítsék fel erre a hallgatókat, és 2015 októberéig meg fog indulni a megfelelő képzés. F. J. Transindex.ro lapozás: 1-20
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
